Áramütés elleni védelem (közismert nevén érintésvédelem)

Miért van szükség érintésvédelemre?

Az érintésvédelem közel azonos korú a villamosság elterjedésével. Az első magyar ”Biztonsági szabályzat” 1914. január 1.-én lépett hatályba. Ekkor még földelést érintésvédelmi célból csak nagyfeszültségű területen alkalmaztak. A kisfeszültségű berendezések érintésvédelmét gyakorlatilag csak a feszültség korlátozása jelentette. A jelenlegi érintésvédelmi rendszerünk már az ötvenes évek elején kialakult, akkor kapta a 172-es számot először /MNOSZ 172-50/. Az európai normákhoz és szabványokhoz /IEC/ 1986-ban igazították, 1988. július 1.-én lépett életbe, ekkor már számos új elemet tartalmazott a korábban megszokottaktól. Azóta mindössze egyszer 1989-ben módosították. Az MSZ 172 szabványsorozat kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó lapját 2003. februárjában felváltotta az MSZ 2364-es sorozat amely az Uniós normáknak való megfelelés jegyében már IEC alapokra épült.

Napjainkban ismét (mint mindig) változás alatt vannak az érintésvédelemre vonatkozó szabványok és a legújabb elnevezése MSZ HD 60364 szabványsorozat. Visszatérve az eredeti kérdésre, a villamosság ma már olyan természetes velejárója mindennapjainknak, hogy nehezen tudnánk létezni nélküle. A megszokás túlzott biztonságérzetet kelthet bennünk, és hajlamosak vagyunk nem venni tudomást az elektromossággal járó veszélyekről. Az érintésvédelmi előírások biztosítják a készülékek, berendezések biztonságos használatának elsődleges feltételeit. Két fő kategóriája van, aktív, és a passzív érintésvédelem.

Az aktív érintésvédelem célja mindenekelőtt a meghibásodott és ezzel veszélyessé váló fogyasztókészülék leválasztása a hálózatról, más néven a kikapcsolás. Az érvényben lévő előírások ezeknél a berendezéseknél a kategóriájuktól függően a lekapcsolási időt határozzák meg, illetve a lekapcsolás megtörténtéig felléphető ún. hibafeszültség nagyságát.

A passzív érintésvédelem „mindössze” arról gondoskodik, hogy a meghibásodott villamos rész számunkra ne legyen hozzáférhető, érinthető. Az ilyen berendezések egyik legfőbb sajátossága a zárt műanyagburkolat és a „kettős négyzet” jelölés.

Kinek a kötelessége gondoskodni a felülvizsgálatok elvégzéséről?

Az időszakos érintésvédelemi szabványossági felülvizsgálatok érvényességéről, vagy minősítő irat hiányában annak elvégzéséről a vállalkozások, intézmények vezetői, vagy az általuk kinevezett személyek kötelessége gondoskodni.

Hatósági ellenőrzés során a minősítő irat hiánya, vagy a tartalmának figyelmen kívül hagyása munkavédelmi bírságot vonhat maga után.

Miért van szükség az érintésvédelem rendszeres felülvizsgálatára?

Elképzelhető, hogy a legnagyobb gondossággal kezelt készülék is meghibásodik. Sajnos a veszélyes mértékű feszültség jelenlétének legnagyobb hátránya, hogy nem látható, így minden körülmények között meg kell akadályozni, a meghibásodás miatt feszültség alá kerülő részek érintését. A szabványok előírják, de a célszerűség is azt követeli, hogy a berendezéseket rendszeres időszakonként ellenőrizzük, illetve ellenőriztessük érintésvédelmi szempontból, az esetleges hibák kiszűrése céljából.

Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát erősáramú szakképesítésű és energiafelügyeleti /OKJ/ szakvizsgát tett személy végezheti.

Érintésvédelmi szerelői ellenőrzést minden erősáramú szakképesítésű személy végezhet, illetve kivitelezési tevékenység, javítás után köteles elvégezni. A kommunális létesítményekben is az első ellenőrzés csak felülvizsgálat lehet, ezt követően van lehetőség hatévente a szerelői ellenőrzés végzésére.

Milyen gyakran kell ellenőriztetni a berendezéseket?

Az ellenőrzés gyakoriságára az érintésvédelmi szabályzat mellett a kommunális létesítményekre /iskolák, óvodák, irodaházak stb./ a KLÉSZ is tartalmaz előírásokat.

A használat közben kézben tartott erősáramú eszközök, kéziszerszámok, hegesztő transzformátorok ellenőrzése évente szükséges.

Az ipari környezetben munkahelynek minősülő helyeken üzemelő villamos berendezések felülvizsgálati gyakorisága három év.

A kommunális épületek, létesítmények és a 30kW vételezési teljesítményt meg nem haladó kisvállalkozások érintésvédelmi szerelői ellenőrzési gyakorisága hat év.

Egy kis érdekesség laikusok számára.

Az alábbi linken megismerhetjük az áramütés elleni védelem főbb elemeit, illetve a készülékek biztonságos használatát. A link az MEE honlapjáról származik. Vigyázz Áramütés!!! útmutató