Túlfeszültségvédelem

A túlfeszültségek által okozott károk sajnos napjainkra az érzékeny elektronikus berendezések elterjedésével vészes méreteket ölt.

Hogyan keletkezik a túlfeszültség?

A túlfeszültségek keletkezésében a legnagyobb szerepet a villámcsapás okozza, de más nem légköri eredetű, pl. kapcsolási túlfeszültségek sem ritkák a vezetékes hálózatokon. A hálózatok alatt bármilyen fémes alapú nagykiterjedésű vezetékrendszert értünk /telefon, kábeltévé, erősáramú hálózat stb./ a veszélyt csak növeli, ha a környezetünkben ezek a hálózatok légvezetékes típusúak. Összességében mégis a villámok okozzák a legnagyobb gondot. Ritka az olyan eset, amikor közvetlen villámcsapás éri a berendezésünket, vagy az azt ellátó hálózatot, persze ez sem kizárt. Általában a villámáram által a környezetünkben megtalálható vezetékhurkokban indukált több ezer voltos feszültség az, ami átüti a fogyasztó-berendezések érzékeny integrált áramköreinek szigetelését, ezzel tönkretéve azt.

Létezik-e védelem a túlfeszültségek ellen?

Létezik közel 100%-os védelem, de egyetlen védőeszköz erre nem képes, ezért többlépcsős védelmet kell készíteni. Bármely fokozat elhagyása a túlfeszültség hatására nem hogy nem védi meg a kívánt berendezéseket, hanem még ő maga is tönkremegy.

A biztonságos túlfeszültségvédelmi rendszereknél be kell tartani a lépcsőket. Először is I. (B) fokozatú szikraközt kell helyezni az épületünket betápláló energia-ellátórendszer első csatlakozó pontjára az aktív vezetők és az EPH rendszerünk csomópontja közé. Ezután következnek a II. (C) fokozatú vagy más néven varisztoros védelmek, melyeket az épületek szintenkénti alelosztóiba kell szerelni, azonban feltétel, hogy a szikraköz és a varisztorok között minimum 10m hálózatszakasznak kell lenni a szükséges csillapítás miatt. Ha ez nem teljesíthető úgy a kettő közé még egy csatolásmentesítő induktivitást is kell helyezni. És elérkeztünk a III. (D) fokozathoz, amit helyileg közvetlenül a számítógép vagy a fogyasztókészülék csatlakozó helyéhez kell felszerelni, ezek általában dugaszoló aljzatba építettek. Itt is érvényes az a szabály, hogy a II. (C) és a III. (D) fokozat között 8-10m vezetékszakasznak kell lenni, ez a feltétel azonban szinte mindig automatikusan teljesül.

A fentiekben vázolt elvi rendszer védelmi biztonsága közel 100%-os, de csak akkor, ha az alábbi feltételek is teljesülnek.

Mindenképpen követelmény, hogy az érintett épületben ki legyen építve az EPH hálózat, ami az ott található nagykiterjedésű fémszerkezeteket, csővezetékeket köti össze fémesen egymással és az erősáramú hálózat un. PEN vezetőjével, megvalósítva ezzel a potenciálkiegyenlítést